Magunkról

Hajdúnánás Város közművelődésnek intézményi és civil története

Kedves Olvasó!

A következő sorok talán egy letűnt, gazdag világ képét festik ön elé. Mi, akik a város művelődési intézményében dolgozunk, hisszük és reméljük, hogy - mint ahogy a természetben váltják az évszakok egymást, és ahogy az egyiket tudjuk szeretni a másikat kevésbé - a város kulturális életére ez a változatosság, sokszínűség igaz lehet.

 

 Városunkban a közművelődés első intézményesült formái az olvasóegyletek voltak.

   Az első ilyen kör Olvasóegylet néven alakult 1840-ben a városháza egyik szobájában „a lakosság szellemi szükségleteinek kielégítésére”. Az Olvasóegylet 1848-tól Olvasótársulat néven működött tovább. Tevékenységükben szerepelt az ismeretterjesztő előadások tartása, színtársulatok fellépései vagy a lakosság számára is nyílt felolvasások megtartása. Gondolkodásukat jól tükrözi az Olvasóegylet jelmondata: „Századunk a rend és haladás százada. Ezzel együtt haladni minden polgárnak a legszentebb kötelessége”.

   1871-ben alakult meg a Függetlenségi Olvasókör, ami az ellenzéki ’48-as párt politikailag is motivált művelődési fóruma volt. A körnek a Dorogi utcán saját székháza volt, benne nagyteremmel, olvasó- és biliárdszobával. Társas összejöveteleik közül a legnagyobb jelentőségű a március 15-ödike megünneplése volt, de tartottak táncestélyeket is, melyek közül kiemelkedett a szüreti bál. Az Olvasókör saját színjátszó csoporttal rendelkezett. 1895-ben a tagság egy része kivált és megalapította a Polgári Olvasókört.

   Az Iparos kör 1884-ben alakult meg. Székházuk az óvoda utcán állt. Több száz kötetes könyvtáruk volt, amelyen kívül esetenként változóan járattak 10-15 féle újságot. Az olvasás mellett a tagok leginkább biliárdozással töltötték el az időt. Évente legalább három alkalommal - októberben, farsang idején és májusban – színielőadásokat szerveztek, amelyeken az egész iparosifjúság, vagy csak az egyes szakmák iparosifjai mutattak be betanult színműveket. Évente többször rendeztek tanulmányi kirándulást, kugli versenyt és táncmulatságokat.

   Kevesebbet tudunk az 1905-ben alakult ’48-as Kossuth Olvasókör, az 1903-ban létrejött Gazda Kör, valamint a Bocskai Olvasókör tevékenységéről, de a város közművelődésének ebben a szakaszában mindenképpen fontos szerepet játszottak és említést érdemelnek.

   Fontos megemlékeznünk az országos szinten is nagy sikereket elért Hajdúnánási Dalárda történetéről, aminek fennállásáról 1883-ig írott bizonyítékok nincsenek. Ez év február 7-én datálódott az a jegyzőkönyv, amely szerint: „… a dalárdát alakítani és fenntartani kívánó tagok közmegegyezésével tartott alakuló közgyűlésben kimondták, hogy úgy a közcélok előmozdítása, valamint az erkölcsi nemesbedés s közművelődés elősegítése s felvirágoztatása szempontjából dalárdaegyesületet alakítanak Hajdúnánási Dalárda címmel” 1926-ban Makláry Lajos már 100. alkalommal dirigálja a nánási dalosokat, mely alkalomból Liszt-plakettel tüntetik ki.

Az első nyomtatott sajtótermék a XIX. század végén, egészen pontosan 1892. január 20-án jelent meg Hajdúnánáson. Ez a hetilap Hajdú-Nánási Lapok címre hallgatott, szerkesztői Hajdúböszörmény készítették. Ez az első kiadványunk csak nagyon rövid időt ért meg, hiszen az utolsó lapszám 1892. december 4-én került az olvasókhoz.

A Hajdú-Nánási Újság című sajtótermék a Hajdúnánási Függetlenségi és 48-as Párt hivatalos lapja volt. A lap - leszámítva egy év szünetet - folyamatosan jelent meg először napi-, majd hetilapként. Tartalmát tekintve társadalmi és politikai lap volt.

A helyi elit gyűjtőhelyévé vált az 1865-ben alakult Hajdúnánási Kaszinó Egylet, melynek tagjai a földbirtokosok, városi vezető tisztviselők, orvosok, ügyvédek, tanárok, ipari vállalkozók és kereskedők közül kerültek ki. A bejutás feltétele a megfelelő nagyságú vagyon, társadalmi állás vagy a diploma volt. Könyvtárukban a századfordulón 850 kötet volt, ezen kívül járattak 9 politikai, 3 szépirodalmi, 3 szak és 4 élclapot. Helyileg a Kaszinónak a régi Városháza adott otthont, innen kerültek át a Bocskai utcai épületbe a Takarékpénztár mellé.

Érdekes színfoltja volt a XX. század elején a városnak a Fejes-féle kávéház, amely a Hajdúnánásra akkor jellemző kávéházi kultúrát igyekezett meghonosítani. A nem nagyméretű, de roppant elegáns kávéház a Bocskai utca 7. szám alatt állott. Az üvegezett, fátyolfüggönyös épületbe a városvezető, jó módú polgárai jártak, olyanok, akik a meghitt találkozásokat, beszélgetéseket igényelték. A házigazda Fejes Sándor újságot járatott és a vendégek rendelkezésére állt néhány pakli kártya is. A kávéház az I. világháború idején tönkrement. 1918 után még néhány évig üzemelt, azonban a 20-as évek derekán végleg bezárta kapuit.

 

 Közművelődés a két világháború között

   1919. március 21-én, Budapesten kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot. A rá következő második napon, Hajdúnánáson megalakult a Munkás-, Katona- és Földművestanács. A Munkástanács első intézkedései közé tartozott, hogy feloszlatta a Kaszinót, a Gazdakört, a Hunyadi Olvasókört, a Függetlenségi Polgári Kört, a 48-as Kört, a Kossuth Kört, a Bocskai Kört és az Iparos Kört. Vagyonukat lefoglalta és a városi pénztárba utalta.

A tanácsköztársaság bukása után újjáalakultak a Tanácsköztársaság idején betiltott körök, ismét megjelent a Hajdú-Nánási Újság, kialakult a város tanyasi iskoláinak hálózata, elindultak az ifjúsági mozgalmak és új szervezetek jelentek meg. Az országosan kibontakozó népfőiskolai mozgalom a várost is érintette. Tanfolyamok, mezőgazdasági és egészségügyi előadások csalogatták a lakosságot, de nem csak a városban, hanem a határban található Balázstelken is. Közben a városban sorra indultak a tanfolyamok, amelyek szervezésében az akkori főjegyző, Dr. Nagy Imre volt a legaktívabb.

A két világháború között Hajdúnánáson is sorra alakultak a különféle ifjúsági egyesületek, civil szerveződések. A diák-ifjúsági szervezetek létrejötte elsősorban a Gimnáziumhoz kötődött, itt alakult meg pl. az Önképzőkör, Gyorsírókör, Ifjúsági Segítőegylet, Konfirmált Ifjak Egyesülete, Bibliakör, Gróf Tisza István Sportkör, Soós Gábor Cserkészcsapat és a Soós Sára Leánycserkészcsapat.

Sajnos a városi szinten működő egyesületekről igen keveset tudunk. Borköles Sándor 1941-es jelentése 33-ra teszi számukat a városban. Nagyon gyér a róluk szóló írott anyag és levéltári források is alig akadnak. Jelentős bázisa volt a városon belül a levente mozgalomnak. A székházuk a Bethlen Gábor körúton állott. A nagyteremben, amelyben beépített színpad is volt foglalkozásokat és előadásokat tartottak.

   Helyi filmvetítésről először Hajdúnánáson az 1908-as évben esik szó, amikor Hajdú-vármegye alispánja a következő határozatot hozta meg: „Ifj. Mező Sándor és társa hajdúböszörményi lakosoknak engedélyt adok arra, hogy Hajdúnánás városban, a Kölcsei utcán levő 102. hsz. házban villamos színházat rendezzenek be, és abban a folyó 1908. évi november hó 1-ső napjától számított.

   Az első világháborút követően a Kun Lévi1935-ben Schmidt Gyula és neje bérbe vették a Bocskai Vendéglőt és nagytermében mozit rendeztek be. Ez az ízléses, stabil ülésekkel felszerelt filmszínház vetett véget a Lévi-féle mozinak (Kohn Levy) féle vendéglőben indultak meg a mozielőadások. A mozin kívül az ismerkedés és a szórakozás kedves formái voltak a városban található tánciskolák. Közülük a legjelentősebb Gál Imre táncmester nevéhez fűződött. Ettől kezdve minden évben szervezett tánctanfolyamokat, kezdetben a Dorogi utcai Csizmadiaszínben, később a Fogadóban, vagy Kun Lévi nagytermében. A Nánási Tánciskola 1925-ben költözött végleges helyére, a Bocskai utca 43. szám alá.

 

 A koalíciós korszak és a Rákosi-rendszer közművelődése helyi viszonylatban

Hajdúnánáson a háborút követően lassan újra indult a helyi kulturális élet. 1946 decemberében a városban megalakult a helyi Szabadművelődési Tanács. A 43 fős testületbe a különböző szervezetek, intézmények delegálták képviselőiket, de részt vettek a munkában nánási parasztok, munkások és értelmiségiek is. 1946. július 12-én jelent meg a Nánási Szabadság című hetilap első száma. Ez a kiadvány rövid élete alatt lelkesen tudósított a helyi hírekről, kulturális eseményekről. Lapszámaiból kitűnik, hogy milyen virágzása volt a táncos-szórakoztató rendezvények. Legtöbbjüket jótékony céllal rendezték. A Nánási Szabadság- némileg előre jelezve a jövőt - 1946. szeptember 13-i száma arról tudósít, hogy a belügyminisztérium feloszlatta a Hajdúnánási Kaszinót.

   A Gimnáziumban 1946-ban kezdődött el az ún. Kedd Esték című előadássorozat. Minden alkalommal egy közismereti és egy irodalmi előadást tartottak. A városban sorra indultak a tanfolyamok. Elindult a Szabad Föld Téli Esték előadássorozata és a Szabadművelődési Naptár szerint egy 16 előadásból álló nyári előadássorozatot is szerveztek. Alakulóban volt a szabadművelődési könyvtár is, hiszen ekkor a városban nem volt közkönyvtár. Megalakult a később szomorú véget ért Hajdú Múzeum, amely a Molnár József gimnáziumi tanár gyűjtéséből és Kovács Miklós hagyatékából származó mintegy 4000 tárgyat foglalt magában. A Szabadművelődési Tanács 1946. december 16-án tartott közgyűlése elhatározta egy állandó, internátussal ellátott szabadművelődési telep felállítását a városban.

Emellett feltűntek a szocialista jellegű ifjúsági kezdeményezések, mozgalmak. Megalakultak a városi Úttörő, MADISZ és Diákszövetségek. A gimnáziumban működő Diákszövetség az MDP irányításával a tanuló fiatalok szocialista világnézetének formálását vállalta magára.

 

A Művelődési Központ története a rendszerváltásig

Hajdú-Bihar megye Tanácsa Bizottságának 1950. február 17-én kelt leirata a város tulajdonát képező Bocskai-szálló épületét javasolja kultúrpalota céljára kijelölni. A véghatározat szerint az ott működő filmszínházat más helyre kell átköltöztetni, az épületet pedig részben társadalmi munkával, részben pedig a megyei oktatási és népművelési osztálytól kért 15 000 forint felhasználásával kultúrotthonná kell átalakítani.

   A Köztársaság téren álló épület helyén, amely jelenleg is a művelődési központnak ad helyet a XIX. században egy „Traktil” nevű vendégfogadó állott. Ez a szálloda tűzvész áldozata lett. 1895. január 27-én Berger Jenő a Vendéglő építésének ügyében tervet és költségvetést terjesztett be a városhoz, amelyet a testület elfogadott. A munkálatok olyan gyorsan haladtak, hogy ugyanaz év szilveszterére már át is adták a nagyközönségnek az új, eklektikus stílusú Bocskai Vendéglőt. Az építési költség 28 829 forintot és 19 krajcárt tett ki.  

A Bocskai Szálloda 1950-ben egy földszinti és egy emeleti részből állott, valamint az épülethez tartozott egy nagyméretű kert is. A szállodába egy, a főtérre nyíló kapubejárón keresztül lehetett bejutni, amely olyan széles volt, hogy konflisok, szekerek is befértek rajta. A bejárattól balra találhattunk 5 vendégszobát, amelyek átlagosan 3 m x 3.45 m méretűek voltak. Mellettük tanácsterem, egy iroda és egy műhely kapott helyet. A bejárat jobb oldalán egy 45 m2-es nagyterem és egy 39 m2-es kisterem várta a vendégeket a mellettük lévő söntéssel. A söntés vonalában különböző kiszolgálóhelyiségek (konyha, kamra, telefonfülke stb.) kaptak helyet, valamint a személyzet részére fenntartott helyiségek. A nagyméretű kert végében két istálló állt, nem messze tőle egy kút, valamint az épület közelében a vendégek számára létesült kerthelyiség.

 

Közművelés az 50-es évektől a rendszerváltásig.

Szabó Miklósné, a művelődési otthon első vezetője így jellemzi a ház megnyitásának idején a közhangulatot: „1950-ben sikket jelentett a volt úri kaszinóba elmenni.” A kultúrát ekkor Magyarországon a politika szolgálólányának tekintették, a cél a tömegesítés volt, a minőségre nem fektettek hangsúlyt. Fontos és érdekes szerepe volt a művelődési otthonnak 1956-ban. Soós Zoltán, a kultúrház akkori vezetője és Ricsei Balázs általános iskolai igazgató kezdeményezésére megalakult a Bocskai Kör, amely október 15-én tartotta alakuló ülését a kultúrházban, 15-20 fő, leginkább tanárok részvételével a politikai viták mellett felvetették egy hajdúnánási hetilap elindításának gondolatát. A forradalom után elindult a Nánási Híradó című tájékoztató közlöny, amely havonta jelent meg.

1960 -as évek első felére jellemzően a költségvetés tizedét sem fedezte az állami támogatás a hiányzó részt az intézmény termelte ki. Az ötvenes évekhez hasonlóan a táncos rendezvényekből és a tanfolyami díjakból lehetett elérni. Papp Sándor, a művelődési ház akkori vezetője 1964. október 1-jén: „Az anyagi labilitásból következik, hogy a Művelődési Ház igazgatója bűvész, kereskedő – kitől-mennyit lehet kicsikarni – ügynök és csak legfeljebb tizedsorban népművelési politikus.”

Végül megoldást az 1968-as év hozott. A Megyei Tanács az épület korszerűsítésére 680 000 Ft-ot és 100 000 Ft értékben klubberendezési tárgyakat biztosított. Felújították az emeleti színháztermet, a kiállítótermet és a dohányzókat. A huzatos bejárati kapualjat várakozóhellyé alakították át. A hetvenes évek első felében szórakoztató rendezvények között továbbra is népszerűek a bálok. Ha a rendezvényeit vizsgáljuk, akkor szembetűnő az ismeretterjesztő jelleg túlsúlya. Sikeres kezdeményezés a „Nánási lakodalmas” betanulása és többszöri bemutatása. 1977-ben kísérleti jelleggel összevonták a művelődési központot és az addig önállóan működő Ifjúsági Házat, így kibővültek a közművelődési színterek.

1978-ban a „Nánási vásártéren” elnevezésű népművészeti vásár, amelyet Patai István akkori igazgató hívott életre a módszertani és gyakorlati pályázaton nívódíjat kapott. 1980-ban a Hunyadi utcán egy népi lakóépületben megnyitotta kapuit a szülőföldgyűjtemény, ami 1984-től, mint Tájház funkcionál.

Népművészeti Alkotótábor kapcsán kerül a Tájház előtérbe, hiszen a tábor résztvevői itt is alkottak. Korábban tizenkét éven át amatőr képzőművészeti tábor működött Hajdúnánáson, ők 1980-ban Berettyóújfaluba költöztek. Az általuk hagyott „űrt” betölteni hozta létre a művelődési központ 1982-ben a népművészeti alkotótábort.

   Ha a programok számát vizsgáljuk, akkor szembetűnő az évtized végéig tartó folyamatos növekedés. A programok emelkedő számát azonban más is magyarázza, ez pedig a művelődési központ épületének felújítása. A rekonstrukció 1986-ban fejeződött be, ez év április 30-án vehették újból birtokukba a művelődési központ épületét. Ezzel a rekonstrukcióval egy időben 1986. január 1-jén építkezés kezdődött a művelődési központ mellett, amely eredményeként 1988. március 31-én új színháztermet avattak.

 

A rendszerváltás hatása a város közművelődésére

A hajdúnánási művelődési központ látszólag zökkenők nélkül folytatta a tevékenységét. De szép lassan abbamaradtak az arató népünnepélyek, lefutott a helyieket bemutató „Én örökségem” című sorozat. A népművészet területéről viszont megmaradt „A nánási vásártéren” elnevezésű népművészeti vásár, kétévente megrendezve. Abbamaradtak a képzőművészeti, irodalmi táborok, helyettük debreceni pártfogással a természetvédők nyári tábora, a HEROSZ került megrendezésre. A ház munkájának a súlypontját áthelyezte a közhasznú, önköltséges tanfolyamok és rendezvények szervezésére.  1998-ban sikerült a háznak két hagyományteremtő programmal előállnia. Az egyik a városi gyerekfarsang. A másik rendezvényt ősszel tartják. Ez a szüreti sokadalom. A művelődési központ arculatát meghatározza két sikeresen szereplő kiscsoportja. Az egyik a NÁNA Táncstúdió, amely 1995-ben alakult meg. Vezetője Kacsora Tibor.

A ház másik amatőr művészeti csoportja a NANÁ (Nagynánási) Színház 2000-ben alakult lelkes amatőr színjátszókból. A színpad sajátossága, hogy csak saját, a rendező Marth P. Ildikó által írt darabokat játszanak

A rendszerváltás Hajdúnánáson is életre keltett számtalan civil kezdeményezéseket. A „Hajdúnánáson Szépen, Emberül!” Alapítvány 1992-ben jött létre. Célja „a helyi közösség szervezése a Szépen, emberül! Mozgalom ünnepségeivel, a Hajdúnánásról elszármazottak számontartása és a város tehetséges fiataljainak városunkhoz való kötődésének erősítése.” 1998-ban alakult meg az Okkal-Más-Okkal (www.okmasok.hu) Ifjúsági Egyesület. Fő feladatuknak azt tekintik, hogy lehetőséget teremtsenek a város fiataljainak kulturális, szabadidős, sport és szabadidős programjainak szervezésére. Nem csak kész programokat kínálnak, hanem igyekeznek egy olyan közösségi színtér megteremtésére, ahol a fiatalok megvalósíthatják az elképzeléseiket. Feladataik ellátáshoz az Önkormányzattól megkapták a Bocskai Mozi épületét, ahol a Süss Fel Nap Ifjúsági Házat működtetik. 2003-ban nyitották meg ugyanebben az épületben a Teleházat, azóta is itt végzik munkájukat.

2003-ban alakult meg a Ligetszépe Természetbarát Egyesület, a LITE három fő témakör mentén irányozza a tevékenységét, ezek a természet- és környezetvédelem, a helyismeret és honismeret, valamint a szabadidősport. Kulturális területen fontos az egyesület Múzeumbaráti Köre.

   A Hajdúnánási helyi Televízió 1995-ben kezdte meg a működését. Adásideje 24 óra, amelyet természetesen nem csak szerkesztett műsorokkal töltenek ki.

Mint az látható, Hajdúnánás kulturális élete igen színes és pezsgő volt, sajnos az utóbbi évtizedek viszont sekélyessé, felszínessé tették ezt. A legnagyobb feladat a művelődési központ számára, hogy megállítsa ezt a fajta szellemi, morális eróziót. A földet újra termővé kell tenni, amit egy nagyobb társadalmi összefogással lehet megvalósítani. A honlapunkon egyre több az intézményben működő informális közösség, amely azt mutatja, hogy a mustármagok lassan kezdenek kihajtani.

 

Készült Szólláth Zoltán szakdolgozatából.

eseménynaptár

2023 - Március
előre nyíl
HKSZCSPSZV
12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031
2023 - Április
vissza nyíl előre nyíl
HKSZCSPSZV
12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
2023 - Május
vissza nyíl előre nyíl
HKSZCSPSZV
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031
2023 - Június
vissza nyíl előre nyíl
HKSZCSPSZV
1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930
2023 - Július
vissza nyíl előre nyíl
HKSZCSPSZV
12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31
2023 - Augusztus
vissza nyíl előre nyíl
HKSZCSPSZV
123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031
2023 - Szeptember
vissza nyíl előre nyíl
HKSZCSPSZV
123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930
2023 - Október
vissza nyíl előre nyíl
HKSZCSPSZV
1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031
2023 - November
vissza nyíl előre nyíl
HKSZCSPSZV
12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930
2023 - December
vissza nyíl előre nyíl
HKSZCSPSZV
123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
2024 - Január
vissza nyíl előre nyíl
HKSZCSPSZV
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031
2024 - Február
vissza nyíl előre nyíl
HKSZCSPSZV
1234
567891011
12131415161718
19202122232425
26272829
2024 - Március
vissza nyíl előre nyíl
HKSZCSPSZV
123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
2024 - Április
vissza nyíl előre nyíl
HKSZCSPSZV
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930
2024 - Május
vissza nyíl előre nyíl
HKSZCSPSZV
12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031
2024 - Június
vissza nyíl előre nyíl
HKSZCSPSZV
12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
2024 - Július
vissza nyíl előre nyíl
HKSZCSPSZV
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031
2024 - Augusztus
vissza nyíl előre nyíl
HKSZCSPSZV
1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031
2024 - Szeptember
vissza nyíl előre nyíl
HKSZCSPSZV
1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30
2024 - Október
vissza nyíl előre nyíl
HKSZCSPSZV
123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031
2024 - November
vissza nyíl előre nyíl
HKSZCSPSZV
123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930
2024 - December
vissza nyíl előre nyíl
HKSZCSPSZV
1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031
2025 - Január
vissza nyíl előre nyíl
HKSZCSPSZV
12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031
2025 - Február
vissza nyíl előre nyíl
HKSZCSPSZV
12
3456789
10111213141516
17181920212223
2425262728
2025 - Március
vissza nyíl
HKSZCSPSZV
12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31

hirdetések

Okkal-Más-Okkal

Partnerünk az Okkal-Más-Okkal Ifjúsági Egyesület

Városdal

powered by Á.G.I.-CMS 1.17
admin